Míma bemutatkozása
(Szinetár Dóra)

 

Bemutatom, hogy tud szeretni.

 Mima: Úgy szeretlek, mint egy istent, meghalok teérted én.

Csókold sebesre a szomjas számat, ne kímélj.

Végzetem vagy, úgy imádlak, párod vagyok, s rabszolgád,

vágyom rád vagy tűzben égek, csókolj hát.

Magister: Most pedig, ha megengedik, bemutatom, hogy tud gyűlölni.

Mima: Gyűlöllek hitvány féreg, gyűlöllek te rút,

gyűlöllek, tönkre teszlek, pusztulj tőlem.

Gyűlöllek, minden egyes porcikám utál,

nincs nálad undorítóbb ellenségem.

Pusztulj, gyerünk pusztulj, gyerünk pusztulj.

Magister: Felség, most egy kis mutatvány. Gyűlölet és szeretet gyors váltakozása.

Mima: Úgy szeretlek, mint egy istent, gyűlöllek hitvány féreg, gyűlöllek te rút,

végzetem vagy, úgy imádlak,pusztulj, gyerünk pusztulj, gyerünk pusztulj.

Magister: És most közömbösség válik.

Mima: Tőlem ugyan jöhet-mehet, tehet-vehet bármit,

bánom is ha fel is fordul, hangyányit se számit.

Felkötheti magát édes, borotvával, az se vészes,

kínlódik vagy gyorsan vége, mindegy.

Magister: Most hazudni fog.

Mima: Gyereket akarok tőled, gyereket akarok tőled, mucikám.

Csoda milyen anya lennék, te meg az a pici csöppség, gyere már.

Egy gyermek, csakis tőled, tegyél hát anyává macikám, ne vacilálj.

Egy gyermek, csöpp kis gyermek, nem kell a pénzed, egy kisded amit

kérek, hát ne lazsálj.

Magister: Lássuk az ellenkezőjét.

Mima: Nem akarok gyereket, csak gyereket ne, kérlek,

hát így se tudok megélni, azt minek az a féreg.

Elrontaná az alakomat, egész nap csak bőgne,

moshatnám a pelenkákat tejbepapit főzve.

Hát nem járhatnék moziba se, táncolni se főleg,

hát nem akarok gyereket tőled.

 

Magister: Nézzünk egy más példát.

Mima: Utálom az ékszert, soha nem is hordtam,

fúj ez a gyöngysor nem kell.

Vedd meg édes azt a kis gyöngysort,

ha nem kapom meg, meghalok.

Tudod jól, hogy imádom az ékszert,

mit tegyek, hisz nő vagyok.

Egy smaragdért mit megtennék,

és azt hiszem, hogy közben el sem pirulnék.

Hát vedd meg édes azt a kis gyöngysort,

ha nem kapom meg, belehalok.

Magister: Házasság.

Mima: Nem megyek feleségül hozzád, szívem úgyis a tiéd,

ne emlegess anyakönyvet, oltárt, hisz nékem a csókod is elég.

Ha nem vesz rögtön feleségül, megcsalom, hogy belekékül,

elvette a lányságomat, épphogy elmúltam tizenhat.

Nem ússza meg másképp csak ha elvesz, így lesz, nincs más kiút.

Magister: Nehéz helyzetben gyorsan feltalálja magát.

Mima: Jenő, te örült vagy, az ajtót töröd rám,

Ödönnel gyanúsítasz, ölj meg inkább.

Jenő, te örült vagy én nem bírom tovább,

hozd csak a revolvered ölj meg, lőjj.

Jenő, te örült vagy, te féltékeny bolond,

ez lett a végzetünk, jaj el kell vesznünk,

Jenő, te örült vagy, de lásd hogy szeretlek,

nem bánom legyen vége, haljunk együtt,

ölj meg hát, csak ölj meg hát,

legyek én az első, kérlek.

Várj, csak várj, várj, csak várj.

Előbb én lőlek le téged.

Magister: Nevet..... Sír..... Táncol..... Voilá.

Rex, Adjutáns Bravo, bravo, bravo.